Sziasztok! Eddig 181 oldal van kész a Kísértésből. :) (Közben írtam A fény gyermekét is. :D). Szóval most megmutatom mi az utolsó pár sora az eddig elkészült irományomnak. Egy nevet kitakarok, hogy ne rontsam el előre a csattanót :D :D :D Ígérem, hamarosan hozok titkokat is ^^.
Szóval, itt van az új:
Ne tedd! Kérlek! Ne légy te is gyilkos. Akkor kárba vész minden, amiért harcoltál. Akkor semmivel sem leszel jobb, mint ők. És mi van ha, veszítesz? Ha örökre el kell engedjelek? Ha soha többé nem tarthatlak már a karomban? – sírásom egyre hisztérikusabb lett. Oda húztam magamhoz és szorosan megöleltem. A kezeimmel olyan erősen tartottam, hogy semmi sem lett volna képes kiragadni onnan. Nem akartam elengedni. Féltem, hogy eltűnik, elindul (A NÉV MÉG TITOK)-vadászatra és sosem látom viszont. Nem akartam, hogy gyilkos legyen. Nem akartam, hogy mocskos vér tapadjon a csodálatos kezéhez. Eldöntöttem, ha bele halok is, ha az életemmel fizetek is a gyengeségemért itt kell tartanom magam mellett, amíg csak élek.
