2011. január 4., kedd

Nem bírtam ki egy picit kell adnom, mert jobban megy ha NEKTEK írok :D

Abban sem voltam biztos, hogy vér, csak abból gondoltam, hogy az éles, vas-illat csavarta az orromat. Távolról hallottam David kiálltozásait, de a hangját egyre inkább elnyelte a sötétség. A szeretett édes melódia nem volt képes áthatolni az elmémet körbefonó feketeség masszív légfalain. Pedig úgy kívántam, úgy akartam a hangot, de mindhiába. Éreztem, amint elnehezül a testem és csak süllyedtem és süllyedtem...

2 megjegyzés:

  1. Kövezzetek meg, h húzom az agyatokat. :D Bocsiii *.*

    VálaszTörlés
  2. Hát én mindjárt elsírom magam. :( Hogy lehetek ilyen? :(

    VálaszTörlés